Római művészet

Benacci temetőből díszöv, villanova kultúra, Kr. 8. sz., Bologna, Museo Civico

Vulci, villanova kultúrához tartozó urna, Kr. e. 8. sz., Roma, Museo Pigorini

Tarquinia, Bocchoris-váza, fajanszból készült, Egyiptomból származó import, Kr. e. 8. sz. második fele, Tarquinia, Museo Nazionale

Este, Benvenuti-szitula, venet, Kr. e. 600 k., Este, Museo Nazionale Atestino

Certosa-szitula, etruszk temetőből, valószínűleg venet import, Kr. e. 500 k. Bologna, Museo Civico

Cerveteri, Banditaccia nekropolisz, etruszk sírkamra belseje, Kr. e. IV-III. sz.

Tarquinia, tomba delle Olimpiadi (olimpiai játékok sírja), falfreskóval díszített etruszk sír, Kr. e. 520 k.

Tarquinia, tomba degli Auguri (jósok sírja), falfreskóval díszített etruszk sír, Kr. e. 530 k.

Tarquinia, tomba delle Leonesse (oroszlános sír), táncosnő alakja, részlet, etruszk, Kr. e 530 k.

Tarquinia, tomba della Caccia e della Pesca (vadászat és halászat sírja), etruszk, Kr. e. 530 k.

Tarquinia, tomba dei Leopardi (leopárdos sír) kettős fuvolan játszó férfi, részlet, etruszk, Kr. e. 5. sz. első fele

Tarquinia, tomba del Triclinio  (tricliniumos sír) zenész alakja, részlet, etruszk, Kr. e. 480-470 k.

Tarquinia, festett terrakotta urna, etruszk, Kr. e. 5. sz. első fele, Museo Nazionale Tarquinese

Apulia, Ruvo, italicus sírfestmény, Kr. e. 5-4. sz., Nápoly, Museo Nazionale

Paestum, görög gyarmatváros, tomba del Tuffatore (búvár sírja), belül festett kőkoporsó záró lapja a búvár alakjával, Kr. e. 5. sz. első fele, Museo di Paestum

Paestum, görög gyarmatváros, tomba del Tuffatore (búvár sírja), belül festett kőkoporsó B festett kőlap symposium jelenetével, Kr. e. 5. sz. első fele, Museo di Paestum

Vulci, Osteria nekropoliszból származó bucchero kerámia, orientalizáló jelenettel, etruszk, Kr. e. 7. sz. második fele, Roma, Museo Nazionale Etrusco di Villa Giulia

Veii Veio, Portonaccio szentély, antefix, medúza és gorgó fej, festett terrakotta, etruszk, Kr. e. 6. sz. vége, Roma, Museo Nazionale Etrusco di Villa Giulia

Cerveteri (Caere), oroszlános szarkofág terrakottából, Kr. e. 6. sz. közepe, Roma, Museo Nazionale Etrusco di Villa Giulia

Veii (Veio), Apollo szobor, színes terrakotta, a hagyomány szerint Vulcahoz köthető, etruszk, Kr. e. 6. sz. vége, Roma, Museo Nazionale Etrusco di Villa Giulia

Cerveteri (Caere), Regolini-Galassi sír, aranyból készült fibula női sírból, oroszlán ábrázolással, etruszk, orientalizáló időszak, Kr. e. 7. sz. közepe, Vatikán, Museo Etrusco Gregoriano

Cerveteri (Caere), Boccanera-táblák, három festett terrakotta lap, Párisz ítélete, gyászolók menete, etruszk, Kr. e. 6. sz. közepe, London, British Museum

Cerveteri (Caere), Banditaccia nekropoliszból etruszk házaspár terrakotta szarkofágja, Kr. e. 6. sz. vége, Roma, Museo Nazionale Etrusco di Villa Giulia

Tarquinia, Oltara della regina (Királyné oltára) templomának homlokzatáról  szárnyas lovak terrakottából, etruszk, hellenisztikus kori, Kr. e. 4-3. sz., Tarquinia, Museo Nazionale

Palestrina (Praeneste), Bernardini sírból származó aranyozott ezüsttál orientalzáló jelenetekkel, etruszk, orientalizáló időszak, Kr. e. 7. sz. közepe, Roma, Museo di Roma

Marzabotto, harcos és felesége, bronz kisplasztika, etruszk, Kr. e. 5. sz. közepe, Museo di Marzabotto

Cerveteri (Caere), etruszk sírból származó attikai anfora olajbogyó szüret jelenetével, Kr. e. 6. sz. vége, Roma, Museo Nazionale Etrusco di Villa Giulia

Locri, terrakotta tábla, valószínüleg Koréval kapcsolatos jelenet, dél-italiai görög, Kr. e. 470-460 k., Museo di Nazionale di Reggio Calabria

Capitoliumi farkas, bronzszobor, etruszk, Kr. e. 5. sz. első fele; az ikrekkel Romulus és Remus – történő kiegészítés a reneszánsz idején történt, 1470 k., Antonio del Pollaiolo munkája, Roma Musei Capitolini

Todi Mars, umber bronzszobor, Kr.e. 4. sz. eleje, Vatikán, Museo Vaticano

Segesta, görög gyarmatváros, dór stílusú templom, Kr. e. 5. sz. második fele

Agrigento Akragas, görög gyarmatváros, Concordia templom a templomok völgyében, dór stílusú, Kr. e. 5 sz. második fele

Taormina, görög gyarmatváros, görög-római színház, Kr. e. 3. sz.-tól folyamatosan használják

Pont du Gard, aquaeductus, Nemausus vízvezetéke a Gardon folyó felett, Kr. e. 1. sz. vége

Aosta (Augusta Praetoria), katonai tábor alaprajzi rendszere az építészetben, Kr. e. 1. sz. vége

Caecilia Metella síremléke, Kr.e. 1.sz. második fele, Roma, Via Appia

Caius Cestius piramisa, Kr.e. 12, Roma, Porta San Paolo után

Diadalív Orange mellett Kr. u.. 1. sz

Róma, Marcellus színház, Mars-mező, Kr. e. 13-11

Gemma Augustea, Tiberius triumphusa, onyxkamea, Kr. u. 1.sz. eleje, Bécs, Kunsthistorisches Museum

Tiberius gemmája, kamea, Kr. u. 1.sz. eleje, Párizs, Bibliothèque Nationale

Castel San Angelo, Hadrianus császár mauzeóleuma, Róma, Kr. u. 2. sz.  eleje

Róma, Forum Romanum összképe

Róma, Forum Romanum, Veszta szüzek palotája, Kr. u. 1.sz.

Róma, Forum Romanum, Titus császár diadalíve, Domitianus császár alatt fejezték be a zsidó felkelés leverésének emlékére, Kr.u. 1. sz. vége

Róma, Amphiteatrum Flavium, Colosseum, Kr.u. 70-90

Róma, Veszta körtemplom a Forum Boariumon (valószínűbb, hogy Portumnusnak, a folyami kikötők istenének szentelték) Kr. u. 1.sz

Róma, Traianus oszlopa, Forum Traiani, Kr.u. 110 k.

Róma, Pantheon, először Kr.e. 27-ben Marcus Agrippa építette a felirat szerint, majd Hadrianus császár átépítette Kr.u. 130 k.

Róma, Pantheon belseje, Kr. u. 130 k.

Pompei, városképe, Kr. u. 79-ben elpusztult

Pompei, színház, gladiátorok laktanyájának portikuszos udvara, Kr. u. 1. sz.

Pompei, Villa dei Misteri, Dionysos-kultusz beavatási szertartásának jelenetei, falfestmény, 2. stílus, Kr. e. 1. sz.

Pompei, Casa dei Vetti (Vettiusok háza), Kr.u. 62-es földrengés után átépítik

Pompei, Casa dei Vetti Vettiusok háza, falfestmény, 4. stílus, Kr.u. 62-es földrengés után

Stabiae, Flóra, falfestmény, 3.stílus, Kr.u. 1.sz. első fele

Róma, kertetet ábrázoló  falfestmény Livia császárnő Prima Portanál álló villájából, Kr.e. 1. sz. második fele .

Ostia antica, Neptunus fogata, mozaik a nagy fürdőből, Kr.u. 2. sz  

Róma, Forum Romanum, Septimius Severus diadalíve, Kr.u. 203

Róma, Forum Romanum, Constantinus diadalíve, Kr.u. 313-315

Róma, Forum Romanum, Maxentius és Constantinus bazilikája, Kr.u. 4. sz. eleje

Tetrarchák porfírszobra, Velence, San Marco oldalán, Kr.u. 3. sz. vége

Trier (Augusta Treverorum), császári thermák, Kr.u. 4. sz. eleje

Trier (Augusta Treverorum), Porta Nigra, Kr.u.2- 3. sz

Pompei, Casa dei Vetti (Vettiusok háza), Lararium, házi szentély, falfestmény, Lara ikerfiaiva

Róma, Marcus Aurelius aranyozott bronz lovasszobra, fej, eredetileg a tér közepén állt, jelenleg a restaurálás után Musei Capitolini

Trier (Augusta Treverorum), Constantinus bazilikája, Kr.u. 4. sz. első fele

Ostia antica, bérház rekonstrukciója, Kr.u. 2. sz

Piazza Armerina, Villa Imperiale del Casale, Nagy vadászat, mozaik, Kr.u.3 sz. vége- 4.sz. eleje

Traianus diadalíve Beneventumban, Kr.u. 114 k

Aquincum, katonai amphiteatrum, Kr.u. 2-3. sz

Aquincum, Hercules villa, Meggyfa utca, Hercules és Nessus kentaur, mozaikpadló, Kr.u. 3. sz. eleje

Baláca, pannoniai római kori villa rustica, fácános mozaikpadló a 31-es helyiségből, Kr.u. 2-3. sz. fordulója

Sopianae, ókeresztény sírkamra, Ádám és Éva, falfestmény, Kr.u. 4. sz. második fele

Római terra sigillata, bélyeggel ellátott kerámia, Kr.u.2 sz

Savaria, Iseum, Kr.u. 2-3. sz. fordulója83 Intersica, római kapu modell, agyagból, a felirat szerint Hilarius fazekasmester keszítette, Kr.u. 2-3 sz.

Intersica Dunaújváros, római kapu modell agyagból, a felirat szerint Hilarius fazekasmester készítette, Kr. u. 2-3. sz.