Római
művészet
Benacci
temetőből díszöv, villanova kultúra, Kr. 8. sz., Bologna, Museo Civico
Vulci,
villanova kultúrához tartozó urna, Kr. e. 8. sz., Roma, Museo Pigorini
Tarquinia,
Bocchoris-váza, fajanszból készült, Egyiptomból származó import, Kr.
e. 8. sz. második fele
Este,
Benvenuti-szitula, venet, Kr. e. 600 k., Este, Museo Nazionale Atestino
Certosa-szitula,
etruszk temetőből, valószínűleg venet import, Kr. e. 500 k. Bologna, Museo
Civico
Cerveteri,
Banditaccia nekropolisz, etruszk sírkamra belseje, Kr. e. IV-III. sz.
Tarquinia,
tomba delle Olimpiadi (olimpiai játékok sírja), falfreskóval díszített
etruszk sír, Kr.
Tarquinia,
tomba degli Auguri (jósok sírja), falfreskóval díszített etruszk sír,
Kr. e. 530 k.
Tarquinia,
tomba delle Leonesse (oroszlános sír), táncosnő alakja, részlet, etruszk,
Kr. e 530 k.
Tarquinia,
tomba della Caccia e della Pesca (vadászat és halászat sírja), etruszk,
Kr. e. 530 k.
Tarquinia,
tomba dei Leopardi (leopárdos sír) kettős fuvolan játszó férfi, részlet,
etruszk, Kr.
Tarquinia, tomba del Triclinio (tricliniumos sír) zenész alakja, részlet, etruszk, Kr. e. 480-470 k.
Tarquinia,
festett terrakotta urna, etruszk, Kr. e. 5. sz. első fele, Museo Nazionale
Tarquine
Apulia,
Ruvo, italicus sírfestmény, Kr. e. 5-4. sz., Nápoly, Museo Nazionale
Paestum,
görög gyarmatváros, tomba del Tuffatore (búvár sírja), belül festett kőkoporsó
záró lap
Paestum,
görög gyarmatváros, tomba del Tuffatore (búvár sírja), belül festett kőkoporsó
B festett
Vulci,
Osteria nekropoliszból származó bucchero kerámia, orientalizáló
jelenettel, etruszk, Kr
Veii
Veio, Portonaccio szentély, antefix, medúza és gorgó fej, festett
terrakotta, etruszk, Kr
Cerveteri
(Caere), oroszlános szarkofág terrakottából, Kr. e. 6. sz. közepe, Roma,
Museo Naziona
Veii
(Veio), Apollo szobor, színes terrakotta, a hagyomány szerint Vulcahoz köthető,
etruszk, Kr. e.
6. sz. vége, Roma, Museo Nazionale Etrusco di Villa Giulia
Cerveteri
(Caere), Regolini-Galassi sír, aranyból készült fibula női sírból,
oroszlán ábrázolás
Cerveteri
(Caere), Boccanera-táblák, három festett terrakotta lap, Párisz ítélete,
gyászolók menete
Cerveteri
(Caere), Banditaccia nekropoliszból etruszk házaspár terrakotta szarkofágja,
Kr. e. 6. sz. vége,
Roma, Museo Nazionale Etrusco di Villa Giulia
Tarquinia,
Oltara della regina (Királyné oltára) templomának homlokzatáról
szárnyas lovak terra
Palestrina
(Praeneste), Bernardini sírból származó aranyozott ezüsttál orientalzáló
jelenetekkel
Marzabotto,
harcos és felesége, bronz kisplasztika, etruszk, Kr. e. 5. sz. közepe,
Museo di Ma
Cerveteri
(Caere), etruszk sírból származó attikai anfora olajbogyó szüret
jelenetével, Kr. e. 6
Locri,
terrakotta tábla, valószínüleg Koréval kapcsolatos jelenet, dél-italiai
görög, Kr. e. 4
Capitoliumi
farkas, bronzszobor, etruszk, Kr. e. 5. sz. első fele; az ikrekkel –
Romulus
és Rem
Todi
Mars, umber bronzszobor, Kr.e. 4. sz. eleje, Vatikán, Museo Vaticano
Segesta,
görög gyarmatváros, dór stílusú templom, Kr. e. 5. sz. második fele
Agrigento
Akragas, görög gyarmatváros, Concordia templom a templomok völgyében, dór
stílusú, Kr
Taormina,
görög gyarmatváros, görög-római színház, Kr. e. 3. sz.-tól
folyamatosan használják
Pont
du Gard,
aquaeductus, Nemausus vízvezetéke a Gardon folyó felett, Kr. e. 1. sz. vége
Aosta
(Augusta Praetoria), katonai tábor alaprajzi rendszere az építészetben,
Kr. e. 1. sz. vége
Caecilia
Metella síremléke, Kr.e. 1.sz. második fele, Roma, Via Appia
Caius
Cestius piramisa, Kr.e. 12, Roma, Porta San Paolo után
Diadalív
Orange mellett Kr. u.. 1. sz
Róma,
Marcellus színház, Mars-mező, Kr. e. 13-11
Gemma
Augustea, Tiberius triumphusa, onyxkamea, Kr. u. 1.sz. eleje, Bécs,
Kunsthistorisches Mu
Tiberius
gemmája, kamea, Kr. u. 1.sz. eleje, Párizs, Bibliothèque Nationale
Castel
San Angelo, Hadrianus császár mauzeóleuma, Róma, Kr. u. 2. sz.
eleje
Róma,
Forum Romanum összképe
Róma, Forum Romanum, Veszta szüzek palotája, Kr. u. 1.sz.
Róma,
Forum Romanum, Titus császár diadalíve, Domitianus császár alatt fejezték
be a zsidó fel
Róma,
Amphiteatrum Flavium, Colosseum, Kr.u. 70-90
Róma, Veszta körtemplom a Forum Boariumon (valószínűbb, hogy Portumnusnak, a folyami kikötők istenének szentelték) Kr. u. 1.sz
Róma,
Traianus oszlopa, Forum Traiani, Kr.u. 110 k
Róma,
Pantheon, először Kr.e. 27-ben Marcus Agrippa építette a felirat szerint,
majd Hadrianus
Róma,
Pantheon belseje, Kr. u. 130 k
Pompei,
városképe, Kr. u. 79-ben elpusztult
Pompei,
színház, gladiátorok laktanyájának portikuszos udvara, Kr. u. 1. sz
Pompei,
Villa dei Misteri, Dionysos-kultusz beavatási szertartásának jelenetei,
falfestmény, 2
Pompei,
Casa dei Vetti (Vettiusok háza), Kr.u. 62-es földrengés után
Pompei,
Casa dei Vetti Vettiusok háza, falfestmény, 4. stílus, Kr.u. 62-es földrengés
után
Stabiae,
Flóra, falfestmény, 3.stílus, Kr.u. 1.sz. első fele
Róma,
kertetet ábrázoló falfestmény
Livia császárnő Prima Portanál álló villájából, Kr.e. 1.
sz. második fele
Ostia
antica, Neptunus fogata, mozaik a nagy fürdőből, Kr.u. 2. sz
Róma, Forum Romanum, Septimius Severus diadalíve, Kr.u. 203
Róma,
Forum Romanum, Constantinus diadalíve, Kr.u. 313-315
Róma,
Forum Romanum, Maxentius és Constantinus bazilikája, Kr.u. 4. sz. eleje
Tetrarchák
porfírszobra, Velence, San Marco oldalán, Kr.u. 3. sz. vége
Trier
(Augusta Treverorum), császári thermák, Kr.u. 4. sz. eleje
Trier
(Augusta Treverorum), Porta Nigra, Kr.u.2- 3. sz
Pompei,
Casa dei Vetti (Vettiusok háza), Lararium, házi szentély, falfestmény,
Lara ikerfiaiva
Róma,
Marcus Aurelius aranyozott bronz lovasszobra, fej, eredetileg a tér közepén
állt, jelenl
Trier
(Augusta Treverorum), Constantinus bazilikája, Kr.u. 4. sz. első fele
Ostia
antica, bérház rekonstrukciója, Kr.u. 2. sz
Piazza
Armerina, Villa Imperiale del Casale, Nagy vadászat, mozaik, Kr.u.3 sz. vége-
4.sz. ele
Traianus
diadalíve Beneventumban, Kr.u. 114 k
Aquincum,
katonai amphiteatrum, Kr.u. 2-3. sz
Aquincum, Hercules villa, Meggyfa utca, Hercules és Nessus kentaur, mozaikpadló, Kr.u. 3. sz. eleje
Baláca,
pannoniai római kori villa rustica, fácános mozaikpadló a 31-es helyiségből,
Kr.u. 2-3
Sopianae,
ókeresztény sírkamra, Ádám és Éva, falfestmény, Kr.u. 4. sz. második
fele
Római
terra sigillata, bélyeggel ellátott kerámia, Kr.u.2 sz
Savaria,
Iseum, Kr.u. 2-3. sz. fordulója83 Intersica, római kapu modell, agyagból,
a felirat szerint
Hilarius fazekasmester keszítette, Kr.u. 2-3 sz.
Intersica
Dunaújváros, római kapu modell agyagból, a felirat szerint Hilarius
fazekasmester ké