Ókeresztény művészet

Dura Europos: „keresztény ház”, épült 256 előtt (rekonstrukciós rajz)

Jeruzsálem: Szent Sír rotunda és a Feltámadás temploma a Golgotán, épült I. Constantinus alatt (alaprajz)

Róma: Constantina mauzóleuma (Santa Costanza); épült I. Constantinus alatt (alaprajz)

Róma: Szent Péter bazilika, I. Constantinus korában (alaprajz)

Róma: San Paolo fuori le mura (Szent Pál bazilka a Via Ostiensis mellett), épült 386-440 között

Róma: a lateráni komplexum keresztelőkápolnája (baptisterium), épült III. Sixtus (432-440) pápasága alatt (belső tér)

Róma: Santo Stefano Rotondo, épült Simplicius (468-483) pápasága alatt
(külső)

Ravenna: ún. orthodox vagy neonianus baptisterium, V. sz. első negyede

Ravenna: arianus baptisterium; 500 körül

Dura Europos: „keresztény ház”, baptisterium, 256 előtt (belső tér: apsis és északi fal)

Róma: vatikáni nekropolis a Szent Péter bazilika alatt, mozaikrészlet: Krisztus, mint Sol Invictus; III. sz.

Róma: Domitilla-katakomba, III. sz.: mennyezet, a középső medaillonban a Jó Pásztor alakjával

Róma: Szent Péter és Marcellinus katakomba, III. sz: Jónás és a cethal

Róma: Szent Péter és Marcellinus katakomba, a „Szentek kriptája”: Szent Péter és Pál között trónoló Krisztus; alatta az isteni Bárány, földgömbön, amelyből a paradicsom 4 folyója indul ki, körben Szent Péter, Marcellinus, Gorgonius és Tiburtius; IV. sz. vége

Róma: Domitilla-katakomba, Veneranda sírja: Szent Petronilla bevezeti Venerandát a mennyországba, IV. sz. közepe

Róma: Santa Costanza (Constantina mauzóleuma): dekoratív alakok geometrikus keretben, szüretelő Amorok és Constantina büszt-képmása, IV. sz. első negyede;

Róma: Santa Costanza (Constantina mauzóleuma): félkör alakú fülke mennyezet-mozaikja: az Úr törvényt ad Mózesnek, IV. sz. közepe

Antiochia: a Főnix-ház padlómozaikja, V. sz.: Főnix virágos háttér előtt

Ravenna: Galla Placidia mauzóleuma, V. sz. közepe: belső tér: a hátsó fal lunettájában Szent Lőrinc vagy hispániai Szent Vince, mártíromsága eszközével és az evangéliumokat tartalmazó szekrénnyel

Kézirat-illusztráció: Codex Vergilius Romanus, a bukolikus költemények illusztrációja, IV. sz. vége

Róma: szarkofág a Via Salaria mellől, III. sz. (Róma, Laterán)

Róma: ifjú Krisztus szobrocskája, III. sz. (Róma, Museo delle Terme)

Róma: Jó Pásztor szobrocska, III. sz. vége (Párizs, Louvre) Róma, Via Appia (?)

Róma: Junius Bassus, keresztény praefectus urbi szarkofágja a vatikáni nekropolisból, 359

Itália: szarkofág traditio legis jelenettel, körülötte a szamaritánus asszony, a Kafarnaumi százados, a kánaánita, Júdás csókja; IV. sz. vége

Ravenna: szarkofág traditio legis jelenettel; IV. sz. (Ravenna, San Francesco)

Szent Szidónia-szarkofág, V. sz. (Saint-Maximin-la-Sainte-Baume, Mária Magdolna bazilika)

Róma: elefántcsont diptychon, egyik lapján Ádám a Paradicsomban, másik lapján Szent Pál cselekedetei Caesareában és Máltán; 400 k. (Firenze, Museo del Bargello)

Itália: Stilicho magister utriusque militiae elefántcsont diptichonja (Monza, Museo Cristiano); V. sz.

Keleti birodalom: Theodosius császár missoriuma, Theodosius, II. Valentinianus és Arcadius alakjaival, lent a Föld (Tellus) vagy a Bőség (Abundantia) allegóriájával; ezüst, 388 (Madrid)

Constantina porfír szarkofágja, IV. sz. (Vatikáni Múzeum)

Helena (?) porfír szarkofágja, IV. sz. (Vatikáni Múzeum)

I. Constantinus érméje, hátoldal: a császár és két fia trónon, IV. sz. eleje