Irodalomjegyzék

VÁLOGATOTT IRODALOMJEGYZÉK AZ ÁRPÁD-KORI MÛVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ

összeállította: Szakács Béla Zsolt

(PPKE, Piliscsaba, 2005)

Az alábbi irodalomjegyzék ajánló jellegû, és sem az emlékek, sem a írások tekintetében, sem könyvészetileg nem törekszik teljességre. Az újabb irodalomból bõvebben merít (alkalmanként kevésbé fontosakat is), míg a korábbi munkák közül sokat elhagy. Itt nagyobb súllyal szerepelnek az összefoglalóbb jellegû mûvek, míg az egyes emlékekre vonatkozó tételek az adott lapokon esetenként kimerítõbbek lehetnek. Bõvítése folyamatosan várható.

I. Általános irodalom
II. A XI. sz. elsõ harmada
III. A XI. sz. középsõ harmada
IV. A XI-XII. sz. fordulója
V. A XII. sz. építészete
VI. Kincsmûvészet és könyvfestészet, koronázási ékszerek
VII. A korai gótika
VIII. A korai gótika kisugárzása
IX. A késõromanika virágkora
X. A gótika meghonosodása

I. ÁLTALÁNOS IRODALOM

Ipolyi A.: Tanulmányok a középkori magyar mûvészetrõl. Bp., 1997
Henszlmann I.: Magyarország ó-keresztyén, román és átmenet stylü mû-emlékeinek rövid ismertetése, Bp., 1876
Gerevich T.: Magyarország románkori emlékei. Bp., 1938
Dercsényi D.: A román kor mûvészete, in: A magyarországi mûvészet története I-II. Szerk.: Fülep L., Bp. 1956 (1.k.), 1973 (5.k.) (bármelyik kiadás használható)
Marosi E. - Wehli T.: Az Árpád-kor mûvészeti emlékei. Bp., 1997
Dercsényi D.: Románkori építészet Magyarországon. Bp., 1972
Tóth Endre - Buzás Gergely: Magyar építészet I. A rómaiaktól a román korig. Szerk.: Ritoók Pál, Budapest: Kossuth, 2001
Árpád-kori kõfaragványok. Katalógus. Szerk.: Tóth M. - Marosi E., Bp., 1978
Forschungsfragen der Steinskulptur der Arpadenzeit in Ungarn. Szerk.: Fitz J. Székesfehérvár, 1979
Tóth M.: Árpád-kori falfestészet. Bp., 1974
Tóth M.: Falfestészet az Árpád-korban, in: Ars Hungarica XXIII (1995) 137-154.
Kovács É.: Árpád-kori ötvösség. Bp., 1974
Kovács É.: Species, modus, ordo. Bp., 1998
Pannonia Regia. Katalógus. Szerk.: Mikó Á. - Takács I. Bp., 1994
Valter I.: Romanische Sakralbauten Westpannoniens. Eisenstadt, 1985
Valter Ilona: Árpád-kori téglatemplomok Nyugat-Dunántúlon (METEM Könyvek 43.), Budapest: METEM, 2004
Entz G.: Erdély építészete a 11-13. században. Kolozsvár, 1994
Gervers-Molnár V.: A középkori Magyarország rotundái. Bp., 1972
Marosi E.: Magyar falusi templomok. Bp., 1975, 1979 (2.k.)
Paradisum plantavit. Szerk.: Takács Imre, Pannonhalma: Pannonhalmi Bencés Főapátság, 2001
Marosi E.: Bencés építészet az Árpád-kori Magyarországon, in: Mons Sacer. Katalógus. Szerk. Takács I., Pannonhalma, 1996 I. 131-142.
Tóth Sándor: A 11-12. századi Magyarország Benedek-rendi templomainak maradványai, in: Paradisum plantavit. Szerk.: Takács Imre, Pannonhalma: Pannonhalmi Bencés Főapátság, 2001, 229-266.
Tóth S.: Pillér és ív a magyar romanikában, in: Koppány Tibor hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk.: Bardoly I. - László Cs., Bp., 1998, 49-73.
Marosi E.: Megjegyzések a magyarországi romanika épülettipológiájához, in: Architectura medievalã religioasã din Transilvania. Középkori egyházi építészet Erdélyben. Szerk.: Kiss I. - Szőcs P. L., Satu Mare, 1999, 10-32.
Várak a 13. században. Szerk.: Horváth L. (Castrum Bene 1/1989), Gyöngyös, 1990

A TÖRTÉNETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI HÁTTÉRHEZ AJÁNLOTT:

Pauler Gy.: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. Bp., 1899 (reprint: 1984)
Szûcs J.: Az utolsó Árpádok. Bp., 1993
Engel P.: Beilleszkedés Európába, a kezdetektõl 1440-ig (Magyarok Európában I) Bp., 1990 (107-240.)
Kristó Gy.: Magyarország története 895-1301. Bp., 1998
Zsoldos A.: Az Árpádok és alattvalóik. Debrecen, 1997
Fügedi E.: Ispánok, bárók, kiskirályok. Bp., 1986 (11-181.)
Mályusz E.: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp., 1971
Karácsonyi J.: Magyarország egyháztörténete. Veszprém, 1929 (reprint: Bp., 1985)
Török J.: Szerzetes- és lovagrendek Magyarországon. Bp., 1990 (27-133.)
Romhányi Beatrix, F.: Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon, Budapest: Pytheas, 2000
Török J.: A középkori magyarországi liturgia története, in: Kódexek a középkori Magyarországon. Katalógus, Bp., 1986, 49-63.

II. A XI. SZ. ELSÕ HARMADA:

SZÉKESFEHÉRVÁR, KALOCSA I, PÉCSVÁRAD, ZALAVÁR, SZENT ISTVÁN-SZARKOFÁG

Tóth Melinda: A mûvészet Szent István korában, in: Szent István és kora. Szerk.: Glatz F. - Kardos J., Bp., 1988, 113-132.
Szakács Béla Zsolt: Western Complexes of Hungarian Churches of the Early Eleventh Century, in: Hortus Artium Mediaevalium III (1997), 149-163.
Szakács Béla Zsolt: Az államalapítás korának építészete Magyarországon, in: Mûemlékvédelem XLIV (2000), 67-74.
Europas Mitte um 1000. (magyar kiadása: Európa közepe 1000 körül) Handbuch zur Austellung (Budapest-Krakkó-Berlin-Mannheim-Prága-Pozsony 2000- 2002). Szerk.: Wieczorek, Alfried - Hinz, Hans-Martin, Stuttgart: Theiss, 2000
Marosi Ernő: A művészet Szent István korában, in: Államalapítás, társadalom, művelődés. Szerk.: Kristó Gyula (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 27), Budapest: MTA Történettudományi Intézete, 2001, 75-83.
Marosi Ernő: Szent István korának képe a művészettörténet-írásban, in: Szent István és az államalapítás. Szerk.: Veszprémy László (Nemzet és emlékezet), Budapest: Osiris, 2002, 306-348.
Érdy J.: III. Béla király és nejének Székes-fehérvárott talált siremlékei, in: Magyarország és Erdély képekben I (1853) 42-48.
Henszlmann I.: A székes-fehérvári ásatások eredménye. Bp. 1864
Henszlmann I. - Reissenberger L.: A nagyszebeni és a székesfehérvári régi templom. Bp., 1883
Czobor B.: A székesfehérvári ásatások, in: III. Béla magyar király emlékezete. Szerk.: Forster Gy. Bp., 1900, 18-27.
Dercsényi D.: A székesfehérvári királyi bazilika. Bp. 1943
Székesfehérvár évszázadai I-II. Szerk. Kralovánszky A., Székesfehérvár, 1967, 1972
Kralovánszky A.: Elõzetes jelentés az 1965. évi székesfehérvári feltárásról, in: Alba Regia VIII-IX (1967-68) 253-262.
Régészeti kutatások. Szerk. Bánki Zs., in: Alba Regia 10 (1969) 150. és 12 (1971) 284-5. (Kralovánszky A.)
Kralovánszky A.: Székesfehérvár, Királyi bazilika I-II (TKM) Bp., 1988
Kralovánszky A.: Szent István király székesfehérvári sírjának és kultuszhelyének kérdése, in: Szent István és kora. Szerk.: Glatz F. - Kardos J., Bp., 1988, 166-172.
Biczó P.: A fehérvári Szûz Mária-prépostság temploma, in: Altmann J. et al.: Medium Regni. Bp., 1996, 65-76.
Szabó Zoltán: A szentté avatott Imre herceg kultuszhelyének kérdése a székesfehérvári prépostság Nagyboldogasszony templomában, in: Mûemlékvédelmi Szemle VI (1996), 2.sz. 5-52.
Marosi Ernő: "Quam qui vidit, testimonium veritati verborum nostrorum perhibet". Megjegyzések Szent István székesfehérvári prépostsági templomának képéhez elbeszélő forrásainkban, in: "Magyaroknak eleiről". Szerk.: Piti Ferenc, Szeged: Szegedi Középkorász Műhely, 2000, 349-363.
Biczó Piroska: Archäologische Beobachtungen zur Baugeschichte der Stiftskirche Unserer Lieben Frau zu Székesfehérvár, in: Acta Historiae Artium XLII (2001), 283-295.

Henszlmann I.: Die Grabungen des Erzbischofs von Kalocsa Dr. Ludwig Haynald, Leipzig, 1873.
Kõhelyi M. - Kozák K.: Henszlmann Imre kalocsai ásatása, in: Archaeologiai Értesítõ 102 (1975) 101-116.
Foerk E.: A kalocsai Szt.-Istvánkori székesegyház érseki sírja, in: Archaeologiai Értesítõ 31 (1911) 19-33.
Foerk E.: A kalocsai székesegyház, in: Magyarország Mûemlékei IV., szerk.: B. Forster Gyula, Bp., 1915, 43-70.
Ferenczy Károly: A pécsváradi vár helyreállítása, in: Mûemlékvédelem V (1961) 136-148.
Bándi Gábor-Kiss Attila: A pécsváradi apátság ásatása, in: Mûemlékvédelem X (1966) 70-72.
Gergelyffy András: Jelentés a pécsváradi vár részleges elõzetes falkutatásáról, in: Mûemlékvédelem X (1966) 72-76.
Gállos Ferenc-Gállos Orsolya: Tanulmányok Pécsvárad középkori történetéhez (Dunántúli Dolgozatok 8) Pécs, 1975.
Kozák Károly: Stephan der Heilige und Pécsvárad. Quartierplätze, Edelhöfe, Fürstensitze, Kapellen, Kloster, in: Specimina Nova Dissertationum ex Instituto Historico Universitatis Quinqueecclesiensis de Iano Pannonio Nominatae 1988, pars prima, 145-160.
Gállos O. - Kozák K.: Pécsvárad, Mûemlékek (TKM) Bp., 1989
Bodó Balázs: A pécsváradi kolostor I. István korában, in: Etűdök. Szerk.: Bardoly István, Budapest: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2004, 21-33.
Entz G.: Un chantier du XIe siècle à Zalavár, in: Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts 24 (1964) 17-64.
Tóth Sándor: A keszthelyi Balatoni Múzeum középkori kõtára, in: Zalai Múzeum 2 (1990) 147-187. (kül.: 147-151.)
Bogyay T.: Történeti forrás és mûvészettörténeti stíluskritika Zalavár körül, in: Zalai Múzeum 4 (1992) 169-177.
Szõke B. M.: A korai középkor hagyatéka a Dunántúlon, in: Ars Hungarica XXVI (1998), 257-319.
Tóth Endre: Szent Adorján és Zalavár, in: Századok CXXXIII (1999), 3-40.
Varju E.: Szent István koporsója, in: Magyar Mûvészet VI (1930) 372-379.
Nagy E.: A székesfehérvári István-koporsó keletkezése, in: Mûvészettörténeti Értesítõ III (1954) 101- 106.
Kádár Z.: A székesfehérvári István koporsó ikonográfiája, in: Mûvészettörténeti Értesítõ IV (1955) 201- 204.
Entz G. - Szakál E.: La reconstitution du sarcophage du roi Etienne, in: Acta Historiae Artium X (1964) 215-228.
Kralovánszky A.: Contribution à la question du sarcophage de Székesfehérvár dit de Saint Etienne, in: Alba Regia VIII-IX (1967-68) 85-92.
Nagy Á.: A székesfehérvári XI. századi szarkofág eredete és ikonográfiája, in: Mûvészettörténeti Értesítõ XXI (1972) 165-176.
Bogyay T.: Über den Stuhlweissenburger Sarkophag des hl. Stephan, in: Ungarn-Jahrbuch 4 (1972) 9-26.
Tóth Sándor: A székesfehérvári szarkofág és köre, in: Pannonia Regia i.m. 82-86.
Marosi Ernő: «Quievit corpus beatum eodem in loco annis XLV». Bemerkungen zum Sarkophag Königes Stephan des Heiligen von Ungarn, in: Arte d'occidente. Temi e metodi. Studi in onore di Angela Maria Romanini. Roma: Sintesi Informazione, 1999, vol. I. 337-348.

III. A XI. SZ. KÖZÉPSÕ HARMADA:

FELDEBRÕ, VESZPRÉM, TIHANY, VISEGRÁD, PILISSZENTKERESZT I, SZEKSZÁRD, ZSELICSZENTJAKAB

Marosi E: Die Rolle der byzantinischen Beziehungen für die Kunst Ungarns im 11. Jh., in: Byzantinischer Kunstexport. Hg. H. Nickel, Halle, 1978 39-49.
Tóth S.: A 11. századi magyarországi kõornamentika idõrendjéhez, in: Pannonia Regia i.m. 54-62.
Takács M.: Ornamentale Beziehungen zwischen der Steinmetzkunst von Ungarn und Dalmatien im XI. Jahrhundert, in: Hortus Artium Mediaevalium III (1997), 165-178.
Takács Miklós: Az észak-adriai térség és Magyarország 11-12. századi, korinthizáló oszlopfõinek levélornamentikája, in: A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk.: Kollár Tibor, Szeged, 2000, 523-558.
Gerecze P.: A debrõi altemplom, in: Archaeologiai Értesítõ XVII (1897) 405-414.
Lux G.: A feldebrõi templom, in: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1942.
Kampis A.: A feldebrõi altemplom, in: Mûvészettörténeti Értesítõ IV (1955) 178-194. és

Csemegi J. és Dercsényi D. válaszai, Mûvészettörténeti Értesítõ V (1956) 54-59.

Erdei F.: Hipotézis a feldebrõi templommal kapcsolatban, in: Mûemlékvédelem XIX (1975) 196- 202.
Levárdy F.: Feldebrõ Kelet vagy Róma? in: Mûemlékvédelem XX (1976) 145-151.
Tóth S.: Feldebrõrõl, hipotézisek nélkül, in: Mûemlékvédelem XXI (1977) 29-39.
Levárdy F.: A "feldebrõi feltevések" értelme, in: Mûemlékvédelem XXI (1977) 129-134.
Levárdy F.: A feldebrõi falképek ikonográfiai rendszere, in: Építés-Építészettudomány XII (1980) 283- 297.
Kovalovszki J.: A feldebrõi altemplom régészeti kutatása, in: Képzõmûvészeti emlékek védelme. Az Egri Nyári Egyetem elõadásai 1981, Eger-Bp., 1982. 37-42.
Tóth M.: A feldebrõi falképek, in: uo., 29-35.
Kovalovszki J.: Feldebrõ, plébániatemplom (TKM) Bp., 1987
Tóth S.: A veszprémi székesegyház középkori kõfaragványai I-II., in: Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1 (1963) 115-142. és 19-20 (1993-94) 327- 345.
Krámer M. - Tóth S.: A tihanyi apátsági templom és kolostor 1965. évi felújítása, in: Mûemlékvédelem 1966 234-237.
Palágyi S. - Tóth S.: A római és középkori kõtár katalógusa, Tihanyi Múzeum. Veszprém, 1976, no. 37.
Gedai I.: I. Endre király sírköve, in: Archaeologiai Értesítõ 92 (1965) 49-51.
Szõke M.: Visegrád, ispánsági központ (TKM) Bp., 1987
Gerevich L.: Pilis Abbey a Cultural Center, in: Acta Archaeologica XXIX (1977) 155-198.
Gerevich L.: A pilisi ciszterci apátság. Szentendre, 1987
A. Habovstiak: Frühmittelalterliche Wallanlage und romanische Bauten in Bina. Nyitra, 1966
Kozák K.: A szekszárdi bencés apátság feltárása I-IV., in: A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve I (1970) 155-180., II-III. (1971-72) 229- 269., IV-V (1973-74) 167-202., VI-VII (1975-76) 111-136.
Kozák K.: A szekszárdi apátság és a megyeháza története, in: Tanulmányok Tolna megye történetébõl VI. Szekszárd, 1974. 339-389.
Török L.: XI. századi palmettás faragványaink és a szekszárdi vállkõ, in: A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve I (1970) 96-154.
Tóth M.: Szekszárdi fejezetek, in: Építés-Építészettudomány XII (1980) 425-437.
Entz G.: Deux pierres sculptées à décor de palmettes de Szõd, in: Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts XV (1959) 27-33.
Nagy E.: Elõzetes jelentés a kaposszentjakabi apátság feltárásáról, in: Somogyi Múzeumok Közleményei 1 (1973) 335-339.
Magyar K.: Kaposszentjakab, Bencés apátság romjai (TKM) Bp. 1981
Nagy E.: Zselicszentjakab, in: Pannonia Regia i.m. 71-72.
Magyar K.: A nagyecsed-sárvári palmetás kövek, in: Mûvészet XIX (1978) 32-35.
Magyar K.: Nagyecsed-Sárvár nemzetségi monostora, in: Mûemlékvédelem XXVI (1982) 9-15.
Magyar K.: Nagyecsed-Sárvár nemzetségi központ kutatása (1975-77), in: Communicationes Archaeologicae Hungariae 1984 147-184.

IV. A XI-XII. SZ. FORDULÓJA:

SOMOGYVÁR, DOMBÓ, ARACS, TITEL, BODROGMONOSTOR, GARAMSZENTBENEDEK, DÖMÖS

Marosi E.: Magyarországi mûvészet Szent László korában, in: Athleta Patriae. Szerk. Mezey L. Bp. 1980, 205-219.
Gerecze P.: A somogyvári Szt. Egyed monostortemplom maradványai, in: Archaeologiai Közlemények 20 (1897), 131-160.
Dercsényi D.: A somogyvári Szent Egyed-apátság maradványai. Bp., 1934.
Levárdy F.: A somogyvári apátság román maradványai, in: Mûvészettörténeti Értesítõ 1968, 165-188.
Marosi E.: Egy gótikus Madonna Somogyvárról és a Szent Egyed apátság kerengõje, in: Mûvészettörténeti Értesítõ 1972, 93-99.
Bakay K.: Elõzetes jelentés a somogyvári bencés apátság 1972-73. évi feltárásáról, in: Somogyi Múzeumok Közleményei I (1973) 341-348.
Bakay K.: Második jelentés a somogyvári bencés apátság feltárásáról (1974-75), in: Somogyi Múzeumok Közleményei II (1975), 191-207.
Bakay K.: Somogyvár, bencés apátság romjai (TKM) Bp., 1985 Bakay K.: Szent László somogyvári apátsága és a somogyi ispáni vár, in: Mûemlékvédelem XXXVI (1992) 107-110.
Bakay K.: Feltárul a múlt? Bp., 1989.
Szent László és Somogyvár. Szerk.: Magyar K. Kaposvár, 1992. számos tanulmánya, különösen:

Tóth M.: A somogyvári bencés apátság és temploma az Árpád-korban (221-250.)

Neumann T.: A somogyvári bencés monostor alapítása, in: Schmikli N. et al.: PPKE Mûhelytanulmányok, Piliscsaba: PPKE, 1999
Entz G.: Erdély építészete a 11-13. században. Kolozsvár, 1994
Entz G.: A gyulafehérvári székesegyház. Bp., 1958
Entz G.: A Szent István alapítású erdélyi püspökség elsõ székesegyháza, in: Doctor et apostol. Szent István-tanulmányok. Szerk.: Török J. Bp., 1994. 101-105.
Gubitza K.: A monostorszegi fonalmintás kõtöredékekrõl, in: Archaeologiai Értesítõ 1911, 377-378.
Gubitza K.: A bodrogszigeti pálos-monostor építészeti emlékei, in: Archaeologiai Értesítõ 1916, 56- 62.
Gerecze P.: in: Archaeologiai Értesítõ 1896 310-316.
Csemegi J.: Az aracsi kõ, in: Archaeologiai Értesítõ 1958 176 -187.
Nagy S.: Dombó. Újvidék, 1974
Nagy S.: Dombó. Újvidék, 1987
Stanojev, Nebojsa: A dombói (Rakovac) Szent György-monostor szentélyrekesztõi, in: A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk.: Kollár Tibor, Szeged, 2000, 383-428.
Tóth S.: Volt egyszer egy titeli vállkõ, in: Ars Hungarica XXIII (1995) 227-232.
Tóth Sándor: Az aracsi kõ rokonsága, in: A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk.: Kollár Tibor, Szeged, 2000, 429-448.
Gerevich L.: The royal court (curia), the provost's residence and the village at Dömös, in: Acta Archaeologica 35 (1983) 385-409.
Gerevich L.: Dömös, in: Mûemlékvédelem XXXVI (1992) 73-80.
Knauz N.: A Garan-melletti Szent-Benedeki apátság. I. Bp., 1890
Haiczl K.: A garamszentbenedeki apátság története. Bp., 1913

V. A XII. SZ. ÉPÍTÉSZETE:

PÉCS, EGER, GYÕR, BOLDVA, KAPORNAK, PUSZTASZER, CSOLTMONOSTOR, ÁKOS, HARINA; ÓBUDA: PRÉPOSTSÁG, ERCSI

Henszlmann I.: Pécsnek középkori régiségei. I-II. Pest, 1869-1870
Gerecze P.: A pécsi székesegyház régiségei I-IV. in: Archaeologiai Értesítõ XXIX (1895) 36-48., 129-146., 333-361., 401-412
Gerecze P.: A pécsi székesegyház egykori oltársátra és többi szobrászati munkája, in: Archaeologiai Közlemények XX (1897) 72-130.
Szõnyi O.: A pécsi püspöki múzeum kõtára. Pécs, 1906
Gosztonyi Gy.: A pécsi Szent Péter székesegyház eredete. Pécs, 1939
Tóth M.: La Cathedrale de Pécs au XIIe siècle, in: Acta Historiae Artium XXIV (1978) 43-59.
Tóth M.: Pécs und die Skulptur Ungarns im 12. Jahrhundert, in: Forschungsfragen 1979 i.m. 21-29.
Nagy E.: Adatok a pécsi székesegyház altemplomi lejáratainak problematikájához, in: Építés-Építészettudomány XV (1983) 327-334.
Tóth M.: A pécsi székesegyház nyugati karzata, in: Építés-Építészettudomány XV (1983) 429-455.
Tóth M.: Die Umbauung des Heiligkreuz-Altars in der Kathedrale zu Pécs, in: Skulptur des Mittelalters. Hg. F.Möbius-E.Schubert, Weimar, 1987. 81-108.
Tóth M.: A pécsi székesegyház márványkapuja, in: Mûvészettörténeti Értesítõ XLIII (1994) 5-12.
Tóth M.: A pécsi székesegyház kõszobrászati díszítése a románkorban, in: Pannonia Regia i.m. 123- 147.
J. Altmann-H. Bertalan: Óbuda vom 11. bis 13. Jahrhundert, in: Budapest im Mittelalter. Katalog, Braunschweig, 1991 113-131.
Csemegi J.: A tabáni Krisztusrelief, in: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye LXIX (1935), 345-348.
Levárdy F.: Abraham et les trois anges. L'iconographie du relief de "Kalocsa"/Ábrahám és a három angyal. A "kalocsai" dombormû ikonográfiája, in: Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts 32-33 (1969), 31-43., 161-168.
Altmann Júlia - Bertalan Vilmosné - Kárpáti Zoltán: A budai (óbudai) társaskáptalan Péter temploma, in: Budapest Régiségei XXXVII (2003), 39-62.
Papp Tímea: Az óbudai Szent Péter prépostság románkori kőfaragványai, in: Budapest Régiségei XXXVIII (2004), 167-180.
Entz G.: Az ercsi bencés monostor, in: Mûvészettörténeti Értesítõ XIV (1965) 241-245.
Csemegi J.: Az egri székesegyház jelentõsége a XII. században, in: Archaeologiai Értesítõ 1935 217- 223.
Détshy M.: Az egri várszékesegyház építéstörténetének okleveles adatai, in: Mûvészettörténeti Értesítõ XIII (1964) 1-19.
Magyarország Mûemléki Topográfiája. Heves Megye Mûemlékei II. Bp., 1972, 132-146. (Détshy M. - Kozák K.)
Kozák K.: Az egri vár története. Eger, 1981.
Kozák K. - Sedlmayr J.: Az egri vár középkori kõtára. Eger, 1987.
Kozák K. - Uzsoki A.: A gyõri székesegyház feltárása, in: Arrabona XII (1970) 111-159.
Levárdy F.: A középkori gyõri székesegyház pusztulása és elsõ barokk átépítése, in: Arrabona XII (1970) 83-109.
Valter I.: Boldva, református templom (TKM) Bp., 1991
Bogyay T.: A kapornaki egykori bencés apátság XII. századi bazilikája, in: Történetírás 1938. 153-161.
Trogmayer O. - Zombori I.: Szer monostorától Ópusztaszerig (Gyorsuló idõ) Bp., 1980.
Trogmayer O.: A pusztaszeri templomrom, in: Mûemlékvédelem XXXVI (1992) 88-94.
Trogmayer O.: "...messzelátó Hegy gyanánt szolgált...". Szer monostor templomának építéstörténete, Szeged, 1998
Trogmayer O.: "Fecerunt magnum aldumas" - Gondolatok Szer monostorának építéstörténetérõl, in: A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk.: Kollár Tibor, Szeged, 2000, 81-106.
Marosi E.: Szermonostor gótikus kerengôjének szobrai, uo., 107-122.
Juhász I.: Vésztõ, Mágori domb (TKM) Bp., 1984.
Juhász I.: A Csolt nemzetség monostora, in: Mûemlékvédelem XXXVI. (1992) 95-105.
Tóth M.: Csolt monostora, in: Henszlmann-Lapok 4 (1994) 6-10.
Juhász Irén: A Csolt nemzetség monostora, in: A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk.: Kollár Tibor, Szeged, 2000, 281-304.
Bogyay T.: Az ákosi református templom, in: Magyar Építõmûvészet 1944. 67-70.
Szőcs Péter Levente: The Abbey Church of Ákos: An Architectural and Functional Analysis of a 'Kindred Monastery' Church, in: Annual of Medieval Studies at CEU IX (2003), 155-180
Entz G.: Harina (Herina) románkori temploma, in: Mûvészettörténeti Értesítõ III (1954) 20-33.

VI. A TEMPLOMOK ÉKESSÉGEI:

KINCSMÛVÉSZET ÉS KÖNYVFESTÉSZET. KORONÁZÁSI ÉKSZEREK

Ipolyi Arnold: A magyar Szent Korona és a koronázási jelvények története és mûleírása. Bp., 1886
Falke, Otto v.: A Szent Korona, in: Archaeologiai Értesítõ XLIII (1929) 125-133.
Bárány-Oberschall, M.: Localization of the Enamels in the Upper Hemisphere of the Holy Crown of Hungary, in: The Art Bulletin 31 (1949)
Kelleher, P.J.: The Holy Crown of Hungary. Rome, 1951
Bárány-Oberschall, M.v.: Die Sankt Stephans-Krone. Wien, 1961
Deér, J.: Die Heilige Krone Ungarns. Wien, 1966
- magyarul: Deér József: A magyarok Szent Koronája. Budapest: Attraktor, 2005
A korona kilenc évszázada. Szerk.: Katona T. Bp. 1979
Kovács Éva - Lovag Zsuzsa: A magyar koronázási jelvények. Bp., 1980
Insignia Regni Hungariae I. Red. Zs. Lovag. Bp., 1983
Marosi Ernő, Kovács Éva és Lovag Zsuzsa tanulmányai, in: Mûvészettörténeti Értesítõ XXXV (1986)
Bogyay Tamás: Kritikai tallózás a Szentkorona körül, in: MNG Évkönyve 1991
Tóth Endre: A Szent Korona apostollemezeinek keletkezéséhez, in: Communicationes Archaeologicae Hungariae 1996 181-210.
Bak János: A magyar királyi jelvények a középkorban, in: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője IV (2001), 17-25.
Tóth Endre: A magyar Szent Koronáról és a koronázási jelvényegyüttesről, in: Szent István és az államalapítás. Szerk.: Veszprémy László (Nemzet és emlékezet), Budapest: Osiris, 2002, 209-226.
La Sainte Couronne de Hongrie, in: Acta Historiae Artium XLIII (2002), 3-82.

Kovács Éva: Casula Sancti Stephani Regis, in: Acta Historiae Artium V (1958) 181-221.
Tóth, Endre: Zur Ikonographie des ungarischen Krönungsmantels, in: Folia Archaeologica XXIV (1973) 219-240.
Kovács Éva: Iconismus casula regis Stephani Sanctis, in: Szent István és kora. Szerk.: Glatz F. - Kardos J., Bp., 1988, 133-144.
Kovács Éva: Mûvesség és tudomány a középkorban: a magyar koronázási palást készítésének egy lehetséges aspektusa, in: Ars Decorativa 19 (1993), 29-36.
Tóth Endre: István és Gizella miseruhája, in: Századok CXXXI (1997), 3-74.
Kovács Éva: A székesfehérvári miseruha és a bambergi paramentumok, in: Európa közepe i.m. 401-407. és Europas Mitte i.m. 640-651.
Tóth Endre: A koronázási jogar és palást (Kincsek Szent István korából), Szeged: Agapé, 2000
A magyar királyok koronázó palástja. Szerk.: Bardoly István, Budapest - Veszprém: Magyar Képek, 2002
Marosi Ernő: Zu den kleinfigurigen Szenen am ungarischen Krönungsmantel, in: Acta Historiae Artium XLIV (2003), 21-33.
Kovács Éva: Species Modus Ordo, Budapest: Szent István Társulat, 1998
Kovács Éva: Árpád-kori ötvösség. Bp., 1974.
H. Kolba Judit - T. Németh Annamária: Ötvösmûvek (A Magyar Nemzeti Múzeum kincsei) Bp., 1973
Héjjné Détári Andrea: Régi magyar ékszerek. Bp., 1965
Hlatky M.: A magyar gyûrû. Bp., 1938.
Kovács Éva: Gizella királyné keresztjének feliratai és ikonográfiája, in: Veszprém kora középkori emlékei. Szerk. Fodor Zs. Veszprém, 1994. 22-33.
Trogmayer Ottó - Visy Lilla: Ecce salus vitae. A Gizella-kereszt (Kincsek Szent István korából), Szeged: Agapé, 2000
Kovács Éva: III. Béla és Antiochiai Anna halotti jelvényei, in: Mûvészettörténeti Értesítõ XXI (1972) 1-14.
Kovács Éva: Két 13. századi ékszerfajta Magyarországon, in: Ars Hungarica I (1973) 67-95.
Kovács Éva: Über einige Probleme des Krakauer Kronenkreuzes, in: Acta Historiae Artium XVII (1971) 231-268.
Kovács Éva: Egy elveszett magyar korona, in: Mûvészettörténeti Értesítõ XVII (1968) 212-213.
Lovag Zsuzsa: A középkori bronzmûvesség emlékei Magyarországon. Bp., 1979
Kovács Éva: Vésett díszû románkori bronztálak Magyarországon, in: Mûvészettörténeti Értesítõ X (1961) 1-13.
Lovag Zsuzsa: Aquamanilék (Évezredek, évszázadok kincsei I) Bp., é.n. [1983]
Kovács Éva: Limoges-i keresztek Magyarországon, in: Mûvészettörténeti Értesítõ XI (1962) 97-124.
Kovács Éva: Limoges-i zománcok Magyarországon. Bp., 1968
Hoffmann Edith: Régi magyar bibliofilek Bp., 1929. A hasonmás kiadást szerk.: Wehli Tünde, Bp. 1992.
Berkovits Ilona: Magyar kódexek a XI-XVI. században. Bp., 1975
Kódexek a középkori Magyarországon. Katalógus, OSzK, Bp., 1986.
Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról. Szerk.: Szelestei László. Bp., 1989
Wehli Tünde: Perugiai Bernát kódexe és a Pray-kódex helye a középkori magyar könyvfestészetben, in: Ars Hungarica III (1975) 199 skk.
Wehli Tünde: Az Admonti Biblia. Bp., 1977
Wehli Tünde - Mikó Árpád: Három kódex. OSzK, Bp., 2000

VII. A KORAI GÓTIKA:

ESZTERGOM, BÉNY, ÓBUDA: KIRÁLYI VÁR, KALOCSA II, CISZTERCI ÉPÍTÉSZET (CIKÁDOR, PILIS, ZIRC, SZENTGOTTHÁRD, BORSMONOSTOR, PÁSZTÓ)

Marosi E.: Die Anfänge der Gotik in Ungarn. Bp., 1984
Marosi E.: Esztergom középkori Szent Adalbert-székesegyháza - Tíz év múltán, in: Limes VII. (1994) 13-28.
Széless Gy.: Az esztergomi Szent Adalbert-székesegyház, Esztergom, 1998
Dercsényi D.: Az esztergomi Porta speciosa. Bp., 1947
Bogyay T.: L'iconographie de la Porta speciosa d'Esztergom, et ses sources d'inspiration, in: Revue des Études Byzantines 8 (1950) 85-129.
Marosi, E.: Einige stilistische Probleme der Inkrustationen von Gran/Esztergom, in: Acta Historiae Artium 17 (1971)
Marosi E.: Az esztergomi Porta speciosa ikonográfiájához, in: Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorból. Szerk.: Székely Gy. Bp., 1984. 341-356.
Takács I.: Porta patet vitae, in: Kezdés és újrakezdés (Strigonium Antiquum 2) Szerk.: Beke M. Bp., 1993 53-60.
Tóth S.: Esztergom Szent Adalbert-székesegyháza és az Árpád-kori építészet, in: Ezer év Szent Adalbert oltalma alatt (Strigonium Antiquum 4) Szerk.: Hegedûs A. - Bárdos I. Esztergom, 2000, 121-154.
Henszlmann Imre: A Kis-Bényi román izlésû egyház, in: Archaeologiai Közlemények III (1863) 3-32.
Csányi K. - Lux G.: A bényi római katolikus templom, in: Technika 1940. 202-209.
A. Piffl: K rekonstrukcii kostola v Bíni, in: Pamiatky a Múzeá I (1952) 55-57.
A. Habovstiak: Frühmittelalterliche Wallanlage und romanische Bauten in Bina. Nyitra, 1966.
Lux K.: Árpádkori építészeti maradványok Óbudán, in: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közleményei 50 (1916), 193- 205.
Bertalan V.: A középkori óbudai ásatások - kutatások története 1850-1975, in: Budapest Régiségei 24 (1976) 31-42.
Altmann J.: Neue Forschungen über die Burg der Königin in Óbuda, in: Acta Archaeologica XXXIV (1982) 221-233.
Altmann J.: Óbuda, in: Altmann J. et al.: Medium Regni. Bp., 1996 91-109.
Entz G.: Les pierres sculptées de la cathedrale de Kalocsa, in: Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts 28 (1966) 31-56., 134-144.
Takács Imre: Egy eltûnt katedrális nyomában - Újabb töredékek a 13. századi kalocsai székesegyházból, in: A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk.: Kollár Tibor, Szeged, 2000, 305-336.
Marosi Ernő: A második kalocsai székesegyház néhány művészettörténeti kérdése, in: Kalocsa történetéből. Szerk.: Koszta László, Kalocsa: Kalocsa Város Önkormányzata, 2000, 51-68.
László Gergely Máté: Henszlmann Imre és a kalocsai székesegyház 1869-es régészeti feltárása, in: uo., 75-95.
Valter I.: A cikádori ciszterci apátság kutatása, in: Hermann Egyed emlékkönyv. Szerk.: Sümegi J. - Zombori I., Bp., 1998, 155-166.
Valter Ilona: Bátaszék. Ciszterci romkert és a plébániatemplom (Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 679), [Budapest]: TKM Egyesület, 2001
Egy középkori kulturális központ a Pilisben, in: Studia Comitatensia 17 (1985) 541-594. (Valter I.: Szentgotthárd, Pásztó, Bélapátfalva)
Gerevich L.: Pilis Abbey a Cultural Center, in: Acta Archaeologica XXIX (1977) 155-198.
Gerevich L.: A pilisi ciszterci apátság. Szentendre, 1984
Hümpfner T.: A zirci apátsági templom ásatása (1912-13) VMMK 2 (1964) 119- 139.
Valter I.: Elõzetes beszámoló a szentgotthárdi ciszterci monostor ásatásáról, in: Archaeologiai Értesítõ 102 (1975) 88-100.
Valter I.: Die archäologische Erschliessung des ungarischen Zisterzienzerklosters Szentgotthárd, in: Annalecta Cisterciensia 1982, 132-153.
Valter I.: A pásztói monostor feltárása, in: Communicationes Archaeologicae Hungariae 1982 167-206.
Valter I.: A pásztói román kori timpanon, in: Entz Géza nyolcvanadik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk.: Valter I., Bp., 1993, 197-209.
800 Jahre Zisterzienser im Pannonischen Raum. Katalog, Klostermarienberg 1996

VIII. A KORAI GÓTIKA KISUGÁRZÁSA:

PANNONHALMA KARCSA, ÓCSA, JÁNOSHIDA, VÉRTESSZENTKERESZT, ARACS, GYULAFIRÁTÓT, BÉLAPÁTFALVA, GYULAFEHÉRVÁR, SÁG

Marosi E.: Megjegyzések a 13. századi magyarországi építészet kronológiájához, in: Építés-Építészettudomány XII (1980), 299-323.
Levárdy F.: Pannonhalma építéstörténete, in: Mûvészettörténeti Értesítõ VIII (1959) 27-43., 101-129., 220-231.
László Csaba: Adalékok Pannonhalma középkori történetéhez, in: Mûemlékvédelmi Szemle 1995/1-2, 89-124.
Mons Sacer I. Katalógus. Szerk. Takács I., Pannonhalma, 1996
Gervers-Molnár Vera: A középkori Magyarország rotundái. Bp. 1972. 46-52.
Kissné Nagypál J.: Karcsa román kori templomának helyreállításáról, in: Magyar Mûemlékvédelem 1971-72 103-124.
Tóth Sándor: Hatkaréjos rotundáink, in: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania. Középkori egyházi építészet Erdélyben III. Szerk.: Marcu Istrate, Daniela - Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente, Satu Mare: Editura Muzeului Sătmărean, 2004, 7-60.
Lukács Zs.- J. Cabello - Csengel P.: Az ócsai premontrei prépostság kutatása, in: Mûemlékvédelmi Szemle 1991/1 16-19.
Lukács Zs.- J. Cabello - Csengel P.: Az ócsai református templom. [Bp.], 1991.
Lukács Zs.- J. Cabello - Csengel P.: Ócsa. Református templom. (TKM) Bp., 1995.
Kozák K.: A jánoshidai templom, volt premontrei prépostság régészeti kutatása, in: Jubileumi évkönyv a a Jász Múzeum alapításának 100. évfordulójára. Szerk.: Tóth J., Jászberény, 1974 277-322.
Kozák K.: Jánoshida. Plébániatemplom (TKM) Bp. 1985
Révhelyi Elemér: A vértesszentkereszti templom újszerû megjelenése Árpád-kori építészetünkben. Klny. Bp. 1957. (Az Építõipari és Közlekedési Mûszaki Egyetem tudományos ülésszakának elôadásai. 1955. november 11-12. 447- 481.)
Kozák Éva: A vértesszentkereszti románkori templom feltárása, in: Archaeologiai Értesítõ 97 (1970) 272-290.
Sedlmayr János: A vértesszentkereszti apátsági templom építészeti koncepciója, in: Archaeologiai Értesítõ 97 (1970) 291-299
Kozák Éva:A vérteszentkereszti bencés apátsági templom, in: Mûvészet 1979 5. sz 13-14.
Mezõsiné Kozák É.: A vértesszentkereszti apátság. Bp., 1993
Raffay Endre: Az aracsi templom, in: A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk.: Kollár Tibor (Dél-Alföldi Évszázadok 13), Szeged: Csongrád Megyei Levéltár, 2000, 449-474.
Pámer D.: A gyulafirátóti középkori premontrei monostor feltárása, in: Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6 (1967) 239-246.
Gergelyffy A.: Bélapátfalva. Bp., 1960
Valter I.: A bélapátfalvi monostor feltárási munkálatai 1964-ben, in: A Miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve VI. (1966) 199-226.
Entz G.: A gyulafehérvári székesegyház. Bp., 1958
Tóth S.: A gyulafehérvári fejedelmi kapu jelentõsége, in: Építés-Építészettudomány XV (1983) 391-428.

IX. A KÉSÕROMANIKA VIRÁGKORA:

JÁK, LÉBÉNY, ZSÁMBÉK, TÜRJE, HORPÁCS, FELÕÖRS, SZEPESHELY, MÓRICHIDA

T. v. Bogyay: Normannische Invasion - Wiener Bauhütte - Ungarische Romanik, in: Forschungen zur Kunstgeschichte und christlichen Archäologie. II. Wandlungen christlicher Kunst im Mittelalter. Baden-Baden, 1953 273-304.
Entz G.: Nyugati karzatok románkori építészetünkben, in: Mûvészettörténeti Értesítõ VIII (1959), 130-142.
Entz G.: Még egyszer a nyugati karzatokról, in: Építés-Építészettudomány XII (1980), 133-141.
Szakács Béla Zsolt: A templomok nyugati térelrendezése és a "nemzetségi monostor" kérdése, in: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania. Középkori egyházi építészet Erdélyben III. Szerk.: Marcu Istrate, Daniela - Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente, Satu Mare: Editura Muzeului Sătmărean, 2004, 71-98.
Czobor B.: A jaáki apátsági templom, in: Archaeologiai Értesítõ X (1890) 11-16.
Széchényi M.: A Szt. György vértanúról nevezett jaáki apátság története. Bp. 1901.
Bogyay T.: A jáki apátsági templom és Szent Jakab kápolna. Bp. 1943.
Dercsényi D.: Zur siebenhundertjährigen Feier der Kirche von Ják, in: Acta Historiae Artium IV (1957) 173-202.
G. Entz: Die Wandmalereien der Westempore in Ják, in: Beiträge zur Kunstgeschichte und Denkmalpflege. Bécs-Stuttgart, 1975.
D. Mezey A. - Szentesi E.: Új kutatások Jákon források segítségével. Az "eltûnt" építéstörténet nyomában, in: Henszlmann-Lapok 3 (1992) 11-17.
Bogyay T.: Bamberg und Ják im Licht neuer Forschungen, in: Künstlerischen Austausch. Akten des XXVIII. Internationalen Kongresses für Kunstgeschichte, Berlin, 15-20. Juli 1992. Hg. T. Gaehtgens. Berlin, 1993. Bd II, 81-88.
Bogyay T.: Ják és Bamberg, in: Entz Géza nyolcvanadik születésnapjára. Szerk.: Valter I. Bp. 1993, 11-20.
Marosi E.: Die Benediktinerkirche St. Georg zu Ják. Bauwerk und kunsthistorische Problematik, in: Acta Historiae Artium XXXIX (1997), 19-70.
A jáki apostolszobrok. Szerk.: Szentesi E. - Ujvári P., Bp., 1999
Rácz Gy.: A Ják nemzetség és monostoralapításai, in: Vasi Szemle LIV (2000), 7- 26., 159-181.
Barcza L.: A lébényi középkori bencés templom és apátság. Gyõr, 1929.
Csányi K. - Lux G.: A lébényi róm. kat. templom, in: Technika 1944. 134-137., 185-189., 221-225., 278-282.
Szentesi E.: A lébényi templom ornamentikája. 1986. Kézirat (ELTE Mûvészettörténeti Tanszék)
Dümmerling D.: A sopronhorpácsi románkori templom helyreállítása, in: Mûemlékvédelem V (1961) 196-206.
Bazsó G.: Sopronhorpács, plébániatemplom (Lapidarium Hungaricum 3) Bp., 1995
D. Mezey A.: Türje, mûemlékek (TKM) Bp., 1992.
Lux G.: A zsámbéki templomrom. Bp. 1939.
Valter I.: Újabb régészeti kutatások a zsámbéki premontrei prépostsági romban, in: Mûemlékvédelmi Szemle 1991/2 24-28.
Marosi E.: A zsámbéki kolostorromok, in: Magyar Mûemlékvédelem 1980-1990 59- 76.
Lõvei P.: A zsámbéki rom mûemléki védelmének története, in: Magyar Mûemlékvédelem 1980-1990 39-58.
Erdei F.-Tóth S.: Felsõörs, prépostsági templom helyreállítása (Helyreállított mûemlékeink 20.) Bp. 1966.
Tóth S.: Felsõörs késõ román templomtornya, in: Mûvészet XXI (1980) 22-26.
K. W. Ruminski: Die Kirche St. Martin des Zipser Kapitels, in: Acta Historiae Artium XXII (1976) 21-54.
Rómer F.: Árpás és a móriczhidai Szent Jakabról címzett prépostság története. Pest, 1869.
Lászay Judit - Galavics Géza: Árpás-Mórichida: Szent Jakab apostol plébániatemplom (Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 663), Budapest: TKM Egyesület, 2000

X. A GÓTIKA MEGHONOSODÁSA

Marosi E.: Mitteleuropäische Herrscherhäuser des 13. Jahrhunderts und die Kunst, in: Künstlerischer Austausch. Szerk.: Gaehtgens, Th. W., Berlin, 1993, II. 15- 30.
Wehli Tünde: A magyarországi művészet helyzete a tatárjárás körüli években, in: Tatárjárás. Szerk.: Nagy Balázs (Nemzet és emlékezet), Budapest: Osiris, 2003, 468-483.
Várak a 13. században. Szerk.: Horváth L. (Castrum Bene 1/1989), Gyöngyös, 1990
Bozóki Lajos: Adalékok a visegrádi Alsóvár építés- és helyreállítás-történetéhez, in: Mûemlékvédelem XXXIX (1995), 81-97.
Entz G.: Városi lakótornyok a középkori Magyarországon, in: Soproni Szemle XL (1986), 339-342.
Sedlmayr J.: Sopron koragótikus lakótornyai, in: Soproni Szemle XL (1986), 323- 339.
Csemegi J.: A budavári fõtemplom középkori építéstörténete. Bp., 1955
Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon. Szerk: Haris A. Bp., 1994
Kutnyánszky Ildikó: A koldulórendek és építészetük az Árpád-kori Magyarországon, in: Tanulmányok Tóth Sándor 60. születésnapjára. Szerk.: Rostás Tibor - Simon Anna, Budapest, 2000, 83-127.
Feuer-Tóth R.: A margitszigeti domonkos kolostor. Budapest Régiségei 22 (1971)
Horváth A.: Adatok Bács ferences templomának és kolostorának építéstörténetéhez, in: Mûvészettörténeti Értesítõ XXXI (1982), 174-181.
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon, Budapest: Mikes, 2003
Entz G.: A kerci cisztercita építõmûhely, in: Mûvészettörténeti Értesítõ XII (1963) 121-147.
Rostás T.: A besztercei volt minorita, ma görög katolikus templom, in: Mûemlékvédelmi Szemle VIII (1998), 2.sz. 63-90.